Vándorkiállítás 2007 - 2010
MÚLTJA, JELENE, JÖVŐJE
KÉPEKBEN
EGY ARANYGYŰRŰ ELKÉSZÍTÉSE
20 TONNA BÁNYAHULLADÉKOT
HOZ LÉTRE
Az Erdélyi-középhegység déli részén, az Erdélyi-érchegységben, a híres Aranynégyszögben található VERESPATAK kis város múltját, jelenét és jövőjét az évezredek óta bányászott arany határozza meg.
VERESPATAK most, a III. évezred küszöbén érkezett történelmének legkritikusabb szakaszába, amikor a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) román-kanadai vegyes vállalat a település alatt , és a környező hegyekben rejlő, még fellelhető aranykincset külszíni fejtéssel és ciános eljárással kívánja kinyerni.
A tervezett külszíni aranybányászati program - ha megvalósul - megsemmisít 5 hegyet, a római és középkori bányászat régészeti maradványait, 10 templomot, 12 temetőt, 958 gazdaságot, 900 lakóépületet, és kitelepítésre ítél 2150 városlakót.
NE ENGEDJÜK, HOGY A VERESPATAK MÚLTJÁT, JELENÉT ÉS JÖVŐJÉT MEGSEMMISÍTŐ PROGRAM MEGVALÓSULJON!
MENTSÜK MEG VERESPATAKOT!
Erdély kellős közepén, a Tisza mellékfolyója, a Maros vízgyűjtő területén.
VERESPATAK erdélyi település nevét sokan azóta ismerik, amióta a sajtó nyilvánosságra hozta a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) román-kanadai vegyes vállalat külszíni aranybányászati program előkészületeiről szóló híreket. Ha Románia kormánya engedélyezné a bányanyitást, akkor a tervezett projekt a legnagyobb külszíni fejtésű aranybánya lenne Európában, Erdély kellős közepén, a Tisza mellékfolyója, a Maros vízgyűjtő területén.
Az eddig megismert adatok szerint, az RMGC évente 420 millió tonna kőzet kitermelésével, elavult ciánozási technológiával, évente 10 ezer tonna cián felhasználásával és 350 ember foglalkoztatásával 16 év alatt szeretné megkaparintani az Erdélyi-középhegység déli részén, az Erdélyi-érchegységben, a híres Aranynégyszögben található VERESPATAK település alatt, a környező hegyekben rejlő, még fellelhető 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt.
A tervezett program - ha valóra válik - megsemmisít 5 hegyet, a római és középkori bányászat régészeti maradványait, 10 templomot, 12 temetőt, 958 gazdaságot, 900 lakóépületet, és kitelepítésre ítél 2150 városlakót.
A bányászati terv esetleges megvalósulása végzetes károkat okozhat a természeti környezetben is. Létében veszélyeztet vagy pusztít el számos növény- és állatfajt, a környéket holdbéli tájjá változtatja. A legnagyobb veszélyt a világ összes fejlett országában betiltott, itt mégis eltervezett ciánosmódszer okozza. A Szarvaspatak völgyében egy 600 hektáros, ciános zagy tárolására alkalmas derítő épülne 180 méter magas gáttal, amely a 2000. január 30-án történt emlékezetes tiszai környezeti katasztrófát okozó román-ausztrál (új nevén) Transgold nevű, "halálgyár"-ként elhíresült vegyes vállalat nagybányai zagytározójánál százszor nagyobb lenne. A technológia miatt az említett tározó veszélyes hulladéknak minősülő cián-, arzén-, kadmium-, vas-, higany-, nikkel- vegyületek nagy koncentrációját tartalmazó zaggyal lehet tele, ami súlyosan fenyegeti a terület természeti környezetét, az Aranyospatak, a Maros és a Tisza növény- és állatvilágát. Gátszakadás esetén a derítőből kiömlő ciános zagy beláthatatlan kimenetelű ökológiai katasztrófát okozhat a térségben, aminek a következtében a bányavidéki folyómedrek mentén sűrűn lakott települések (Torda, Aranyosdéres, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Déva, Arad, Makó, Szeged, Magyarkanizsa, Zenta, Óbecse, Titel) lakói kerülhetnek veszélybe.
VERESPATAK bemutatásával szeretnénk felhívni a figyelmet a település múltjára, jelenére és jövőjére, amelyet most a teljes megsemmisülés veszélye fenyeget.
VERESPATAK megmentéséért milliók mozdultak meg Európában, tiltakozva a külszíni aranybányászati program megvalósítása ellen.
VERESPATAK az összefogás, a szolidaritás és a közös jövőnk szimbóluma is lesz, ha nem valósul meg az RMGC aranybányászati programja.
Köszönetet mondunk KOCSIS TIBOR filmrendezőnek, HORNOK ERNŐ és Szász András újságíróknak, hogy fotóikkal segítették VERESPATAK bemutatását.
Külön köszönet illeti HORNOK ERNŐ újságírót és a kiállítás támogatóit, akik a képkiállítás tárgyi eszközeit adományozták részünkre.
Kiskunfélegyháza, 2006. november 15.
Kelemen József
főtitkár,
a kiállítás kezdeményezője és rendezője
KÖZÉP-EURÓPA KLUB